Az európai muflon párosujjú patás kérődző, amely a tülkös szarvúak családjába és a kecskeformák alcsaládjába, azon belül a Ovis nembe tartozó alfaj. Földközi-tengeri szigetek közül Szardínián, Korzikán, Szicílián és Cipruson, ezeken kívül Anatóliában, Örményországban, Irakban, Iránban, Grúziában és Azerbajdzsánban őshonos. Közép- és Dél-Európába Korzikáról telepítették be. Magyarországra először 1868-ban hoztak be a frankfurti és a brüsszeli állatkertekből a Nyitra megyei Gímesre. Innen került később a mai Magyarország területére 1901-ben, Füzérradványba. Napjainkban a telepítéseknek köszönhetően a Kárpát-medence minden középhegységi területén előfordul.

Kos

Nagyon sokféle élőhelytípusba betelepítették. Természetes előfordulását az éghajlat, a domborzat, a tengerszint feletti magasság és a vegetáció határozza meg. Nagyon fontos tényező a csapadék, különösen a hó mennyisége. Kedvező számára a 800 milliméternél kevesebb csapadék és 50-nél kevesebb hóval borított nap. Középhegységi előfordulása az optimális, 1000 méteres magasságig. Nyáron a magasabb, télen a hó nagyságától függően az alacsonyabb magasságokat választja. Télen szívesebben tartózkodik a hegyek melegebb déli lejtőin. Az olyan idősebb erdőállományokat kedveli, ahol könnyen tud legelni és a kilátás is megfelelő.

A hímet kosnak, a nőstényt az első bárányozásig jerkének, utána anyajuhnak, szaporulatát báránynak nevezik. Teste barna, a hasa, a lába térdtől lefele, a hullató körüli tükör, az arc és a fül fehér. A kosok hátán fekete csík húzódik, és a hát két oldalán fehéres folt, ún. nyereg figyelhető meg. A kosok tömege 40-45 kg, a juhoké 30-35 kg. A kosok hátrafelé ívelő szarvat viselnek, amely fokozatosan növekszik, oldalra és körben csavarodik. A nőstény egyedek 5-10%-a is viselhet szarvat. Hangja a birkafélékre jellemző bégetés, a kosoknál hallható mély morgás is, veszély eseté pedig éles füttyel riasztanak.

Táplálkozása

Táplálékának zömét fűfélék teszik ki. Más táplálékot csak akkor vesz fel, ha nem talál füveket. Bendője arányban kisebb, mint a szarvasféléknél, így azoknál többet kérődzik.

Szaporodása

A kosok 1,5-2,5, a juhok 1,5 éves koruktól ivarérettek, de a kosok csak 4-5 éves koruktól vesznek részt a szaporodásban. A párzási időszak október közepétől december végéig tart. A kosok szaglásuk segítségével keresik fel az üzekedő juhokat. A rivális kosokkal gyakran megküzdenek. Párzás után a kos elhagyja a juhot, és újabb párzásra kész juhot keres. A vemhesség ideje 21-22 hét, az ellés március vége és május eleje között történik. Rendszerint egy, ritka esetben két bárány jön világra, melyek születés után azonnal követik anyjukat.

Védelme

Európa szerte stabil állományú faj, védelemre csak eredeti élőhelyein, Szardínián és Korzikán vannak előírások. Egyes vélemények szerint nincs helye a magyar állatvilágban, de ez a nézet nem elfogadható, még annak tükrében sem, hogy betelepített fajról van szó. Kemény, magas hótakaróval borított teleken rászorul a segítségre. Ezt a vadászoktól kapja kiegészítő takarmányozás, esetleg hóekézés formájában. Általában mindenhol kiegészítő, színező vadfajként tartják számon.

Forrás: wikipedia