Szalagos fregattmadár

A fregattmadárfélék a madarak osztályának gödényalakúak rendjébe tartozó családja. A partokon ugyanúgy megtalálhatóak, mint a nyílt vizeken. Telepek a szaporodási időszakban inkább kis óceáni szigeteken találhatóak, nagy ritkán partokon is. Leginkább trópusi vizeken vannak, nagy ritkán mérsékelt övieken.

Vadászat közben

Test hosszúk 71–144 centiméter, szárnyfesztávolságuk 175–244 centiméter. Csontozatuk lyukacsos, levegővel telített, így csak 5%–a a teljes testsúlyuknak. Testsúlyuk 600–1600 gramm. Testük karcsú, nyakuk rövid, fejük rövid és lekerekített. Farkuk villa alakú, de ez általában nem látható, mivel a 12 farktoll összefonódott. Repülés közben a farkuk számít a kormánylapátnak. Lábuk nagyon kicsi, emiatt szinte lehetetlen hogy ússzanak vagy járjanak. Tollazatuk nagyon kis mértékben olajos, ami szinte egyáltalán nem alkalmas vízálló tollazatnak. Csőrük karcsú és erős, hossza akár 15 centiméter és éles kampóban végződik. A tojók 25%–kal nagyobbak és nehezebbek, mint a hímek, de sokkal világosabb színűek. A hímeknek egy nagyméretű torokzacskójuk van, amely élénkpiros. A kifejlett hímek tollazata szinte teljesen fekete.

Életmódjuk
 
A fregattmadarak legtöbb idejüket a vízen töltik. Leszállnak pihenni a hajók árbocokra. Háromféle képen jutnak élelemhez: vadászattal a tengeri állatok után, madárfészkek fosztogatásával és a tápláléklopással. Vadászat útján a víz tetején lévő állatokkal táplálkoznak: halakkal, medúzákkal, rákokkal és fiatal tengeri teknősökkel is. Ritkán az is megtörténik, hogy teljesen a víz alá buknak.

Szaporodásuk
 
Telepekben költenek. A telepek 7–30 páros csoportokból állnak. A hímek csoportokban udvarolnak piros torokzacskójuk felfújásával és közben remegően mozgatják a fejüket és csőrüket le felmozgatják, miközben hozzá ütik a torokzacskójukhoz. A tojókat a piros szín vonzza oda és ez után választja ki párjukat. Fészküket fára építik, ezek hiányában bokrokra és a növényzet nélküli partokon a földre. Néha kölcsönösen ellopják egymás fészkeit. Fészekaljuk 1 vagy 2 fehér tojásból áll. A fiókákat mindkét szülő felváltva eteti.

Ellenségeik

Az embertől eltekintve csak néhány természetes ellensége van. Nagyon ritkán megesik hogy tengeri ragadozók ragadják el. Különösen veszélyben vannak a fiatal madarak, amelyek gyakran meghalnak az éhségben, néha az idősebb rokonok ölik meg őket.

Rendszerezés

A család az alábbi 1 nemet és 5 fajt foglalja magában.
Fregata (Lacepede, 1799) – 5 faj

Pompás fregattmadár

- Pompás fregattmadár: Amerika trópusi és szubtrópusi vidékein él, az Atlanti-óceán felőli részen a Florida környéki szigetek és a Karib-szigetek területén. Az Atlanti-óceánon költ ezeken kívül a Zöld-foki szigeteken is. A Csendes-óceáni részen Mexikó és Peru között, valamint a Galápagos-szigeteken. A parti vizek és korallzátonyok fölött vadászik.
Testhossza 89-114 centiméter, a szárnyfesztávolsága 220-240 centiméter, tömege 1000-1600 gramm. A hímnek vörös torokzacskója van, felfújva nagysága elérheti az emberfej nagyságát is. Erős, kampós csőre van.
Igazi rablómadár, tökéletes repülőképességével üldözi a tengeri madarakat, amíg az ki nem öklendezi táplálékát, kirabolja a fészkeket is. A teknősbéka ivadékai és a repülőhalak sincsenek biztonságban tőlük. Bokrokon, fákon telepesen fészkelnek. Fészekalja 1 tojásból áll, melyen 45-50 napig költ.

Fióka

- Ascension-szigeti fregattmadár
- Szalagos fregattmadár
- Fregata ariel
- Fehérhasú fregattmadár

Forrás wikipedia
Kapcsolódó cikk:

Galápagos - a teknősök szigete