Halászsas v. ráró, nevezik búvár sasnak, kéklábú sasnak, halvágónak is: a vágómadárfélék (másutt a halászsasfélék) családjának (egyetlen), 60-65 (Mountfortnál 50-57) cm nagyságú faja, melyen minden a sajátos táplálékszerzés szolgálatában áll. Zuhanó-, bukórepüléssel zsákmányol élő halakat. A színe is ezzel összefüggésben alul világos.

Vadászaton

Az erőteljes csőr kékes viaszhártyával 34-36 mm. A szárny (450-531 mm) fonákja és a fej egyenesen fehér, de a szemfoltja - egészen a tarkóig nyúló sáv formájában - fekete.  A tarkóról bozontos üstököt alkotva világos tollak pöndörülnek felfelé, a hegyük fekete. A begy sárgás. Felül a tollazat szürkésbarna. A kézevezők feketések. A farkát (214-230 mm) néhány elmosódott keresztsáv díszíti. Az ivari kétalakúság nem fejlődött ki.  A fartőmirigye határozottan fejlett, s annak váladékával teszi vízhatlanná a tollazatát. A nagy szemeinek (az írisz sárga) a tengelye közelebb van egymáshoz, mint más ragadozóknál. A láb tollazata egészen rövid, viszont a csaknem félhold alakú karmok rendkívül hosszúak és erőteljesek. A világoskék csüd 50-60 mm. Az ujjak (a külső vetélő) talpi része tüskés pikkelyezett, hogy fát lehet vele reszelni - a csúszós, sikamlós zsákmány nem menekülhet alóla. A hatalmas szárnyainak a fesztávolsága 1,7 m.

Zsákmányával

Érdekes, hogy a Nappal szemben sohasem támad. A víz felett türelmesen szitálva lesi az alkalmat, majd a halat észlelve szinte függőlegesen vágódik a vízbe, karmával emeli ki a zsákmányt, majd egy fán elfogyasztja. Rendszerint beteg halakat fog el, így erősen túlzott a halgazdasági kártevése.

A tojó

Többnyire fák koronájába, ritkábban romokon v. meredek parti sziklákon, esetleg félreeső szigeten fészkel, olykor telepet alkotva több pár együtt.
Érdekes, hogy a fészekhez röptében tördel gallyakat és a tojások alá fűcsomókkal bélel. Általában 3 fehéres, barnával foltozott tojást rak. Költési idő 35-38 nap. A fiókák fészeklakók, még 55-60 napig gondoskodnak róluk a szülők.

Nálunk rendszeres átvonuló vendég. Fokozott védelmet élvez. Az eszmei értéke: 250 000 Ft.

Alfajai
4 elismert alfaj van, de a különbségek köztük igen csekélyek. Néhány szerző csak az első két alfaj létezését ismeri el.
Pandion haliaetus haliaetus (Linnaeus, 1758) - Eurázsia, ez az alapfaj
Pandion haliaetus carolinensis (Gmelin, 1788) - Észak-Amerika. Ez az alfaj nagyobb, sötétebb testű és fehérebb mellű, mint az alapfaj.
Pandion haliaetus ridgwayi (Maynard, 1887) - Karib-térség. Feje igen világos színű, arcmaszkja kicsi. Nem vonuló.
Pandion haliaetus cristatus (Vieillot, 1816) - Ausztrália és Tasmania tengerpartjai és nagyobb folyói mentén él. Ez a legkisebb alfaj, nem vonuló

Forrás: madarhatarozo.hu wikipedia

Kapcsolódó cikk:

A Nagy-korallzátony