A Salar de Uyuni a világ legnagyobb kiterjedésű és egyben legmagasabban fekvő felszíni sómezője. Sós mocsárként illetve sós sivatagként is meghatározható, mivel általában száraz, viszont időszakosan néhány cm-es vízréteg borítja. Bolíviában, az ország délnyugati részén, az Andok hegyvonulatai közötti medencében fekszik 10 582 km2 területen, 3656 m-es tengerszint feletti magasságon.

A földtörténeti pleisztocén korban ezen a területen a gigantikus méretű Ballivián-tó hullámzott, mely a jelenlegi bolíviai Altiplano (Bolíviai-magasföld) teljes területét beborította. Ennek kiszáradása után, mintegy 40 000 évvel ezelőtt jött létre a ma is létező Titicaca-tó és a prehisztorikus Minchin-tó. Utóbbinak további zsugorodása nyomán, a területén két ma is létező sóstó, a Poopó és az Uru-uru maradt vissza, valamint két időszakosan vékony vízréteggel borított sómező (sósmocsár, sós sivatag), az Uyuni és a Coipasa.
A terület időjárása igen száraz és nagyon szeles. A nappali hőmérséklet a 40 °C-ot is elérheti, a talaj hőmérséklete pedig a 60 °C-ot; ugyanakkor éjszaka −10 °C is lehet.
A talajt 11 rétegben és néhol 120 m vastagságban só borítja, ezen kívül gipsz fordul még elő. Az Uyuniban mintegy 64 milliárd tonna só halmozódott fel, amiből évente 25 ezer tonnát bányásznak ki. Egyes feltételezések szerint a terület rejti a világ legnagyobb lítium készletét is.

A Salar de Uyunin a száraz időszakban.

Nevezetességei, jelentősége

-Isla del Pescado, a Halak szigete. Egykori korallsziget, nevét formájáról kapta. A szigeten kaktuszok élnek, melyek közül a legmagasabb, 12 m magas példány korát 1200 évre becsülik.
-Gejzírek
- Tavacskák, például Laguna Colorada (Színes tavacska), Laguna Verde (Zöld tavacska). Ezekben a tavakban gazdag élővilág található, színüket a bennük élő algák határozzák meg.
- Természet alkotta termálvizes medencék
-  Árbol de pedra („Kő-fa”) Az eróziós erők által fa formájúra alakított kőképződmény
- Só kitermelő és -feldolgozó telepek a terület szélén: északon Salinas de Garci Mendoza, északnyugaton Llica, délen Calcha.
- Minden év novemberében flamingók költenek a sósmocsár területén.
-A terület felszíne még az óceánoknál is jobb kalibrációs terep a távérzékelő műholdas rendszerek számára (ICESat, GPS), mivel nagy a kiterjedése, minimálisak rajta a szintkülönbségek, sima a felülete és különösen abban az időszakban, amikor sekély víz borítja, jó a felület visszaverő-képessége

Nádsziget a Titicaca-tavon

Titicaca-tó 3821 méterrel a tengerszint felett fekszik, és ezzel a világ legmagasabban fekvő hajózható tava. Vannak magasabban fekvő tavak az Andokban és a Himalájában, de azok lényegesen kisebbek, így nem hajózhatók. Az Andokban az Altiplanón található, Peru és Bolívia határán. A nyugati rész Peru Puno nevű régiójához tartozik, a keleti pedig Bolívia La Paz megyéjéhez. A tó évi középhőmérséklete 10 °C körüli. 8300 km²-es területével a Titicaca-tó Dél-Amerika legnagyobb édesvizű tava. A részben sós Maracaibo-tó Venezuelában nagyobb (kb. 13 000 km2), de sokan ezt a tengerhez sorolják, mivel összeköttetésben áll az óceánnal. A tó átlagos mélysége 160 m, és a legnagyobb mélysége 280 m. A Balatonnál tizenháromszor nagyobb, és közel 4 ezer méter magasan fekszik.Több mint 25 folyó ömlik a tóba, és 41 sziget teszi változatosabbá. A szigetek közül némelyik sűrűn lakott. Mivel a tó délkeleti részét a Tiquina-szoros elválasztja a tó nagyobbik felétől, ezért a bolíviaiak is, a peruiak is eltérően nevezik a tó ezen két részét. Bolíviában a kisebb rész neve Lago Huinaymarca, a nagyobbé Lago Chucuito. Peruban ugyanezek a részek a Lago Pequeño, illetve Lago Grande névre hallgatnak.

Forrás: wikipedia